Kültérvédelem

A kültéri védelem a védendő objektum vagy terület körül (esetleg annak határvonalain belül)

elhelyezett biztonsági rendszer. A kültéri védelem jelenti az első gyűrűt a védelmi

rendszerben.

Mindenki számára egyértelmű, hogy egy riasztó rendszer akkor működik hatékonyan, ha a

lehető leghamarabb jelzi a behatolót. Egy kültéri védelem nélküli rendszerben leghamarabb

akkor történik riasztás jelzés, ha a behatoló a védett épületen belülre kerül. A riasztás jelzés

előtt a behatolónak van ideje az objektum határain (kerítés, falak, stb.) átjutva kívülről

megnézni az épületeket, felmérni a gyenge pontokat. Legjobb esetben is csak maga az

épületbe való behatolás (pl.: nyílászáró kinyitása, feltörése, épületen belüli mozgás, stb.) okoz

riasztást. Ez megengedhetetlen késlekedés egy hatékony védelmi rendszerben. Magas

biztonsági szintű intézmények (börtönök, repülőterek, katonai támaszpontok, erőművek, stb.)

esetén hosszú évtizedek óta sikeresen alkalmaznak kültéri védelmi rendszereket a behatolók

észlelésére. A magánszektor objektumaiban, telephelyek, raktárak, kisebb épületek és

lakóházak esetén is egyre általánosabbá válik a kültéri védelmi eszközök alkalmazása. Kültéri

védelem nélkül a riasztó rendszer csak jelzi, hogy megtörtént a behatolás a védett épületbe,

míg kültéri védelem használatával a behatolások ténylegesen megelőzhetők, az elkövető

jelenléte már az első védelmi gyűrűben jelzésre kerül, a védett épületben tartózkodó

személyek és értékek veszélyeztetése nélkül.

 

A kültéri védelmi érzékelők legnagyobb ellenségei a változó környezeti tényezők. Az időjárás

és hőmérséklet rendszeres változása, a növényzet változékonysága, kisállatok mozgása

komoly kihívásokat állít a kültéri érzékelők elé. Kültéri védelem tervezésénél kiemelt

jelentőségű a védendő terület felmérése, a lehetséges zavaró tényezők azonosítása, és a

védelmi feladatok pontos megfogalmazása.

 

Sehol nincs 100 %-os biztonságú rendszer, ez a kültéri védelemre hatványozottan

igaz.

 

Az (esetleges) zavaró tényezők előfordulási esélye kültéren jóval magasabb, mint

hagyományos beltéri riasztó rendszereknél. A telepítőnek sokkal több lehetséges zavart

kell figyelembe vennie a rendszer tervezése és kivitelezése során. A kültéri érzékelők

megbízható működését döntően befolyásolja a telepítés minősége. A kültéri érzékelőknél

a téves (nem azonosított) riasztásnak (szinte) mindig oka van, de a külső körülmények

okozta riasztásokat az esetek többségében nem egyszerű azonosítani. Egy kültéri védelmi

rendszernél havonta 1-2 téves (nem azonosított) riasztás elfogadható arány.

Minél magasabb biztonsági szint, annál több téves (nem azonosított) riasztás.

Egy autót elég egyszerűen és megbízhatóan lehet azonosítani a méretei miatt. Egy sétáló

személyt már nehezebb. Ha esetleg kúszik, akkor pedig már még nehezebb. Ha pedig egy

gyerek kúszik, az már szemből nem feltétlenül nagyobb egy megtermett macskánál.

Minél kisebb, nehezebben azonosítható behatolást szeretnénk azonosítani, annál nagyobb

az esélye annak is, hogy valami más (akár egy kisállat, akár egy mozgó ág, stb.) téves

(nem azonosított) riasztást okoz.

A karbantartás kiemelt fontosságú.

Külterületen a növényzet, az érzékelők körüli terep folyamatosan változik. Fontos, hogy

folyamatosan biztosítva legyen az érzékelők helyes működéséhez szükséges terület, ahol

az előírásoknak megfelelően nincsenek fák, bokrok, dús aljnövényzet, nem alakul ki

hótorlasz, stb. Extrém időjárási körülmények után mindig szükséges karbantartás,

ellenőrizve az érzékelők rögzítését, szigetelését, pozícióját, működését. A karbantartás

elhanyagolása az érzékelők megbízható működését veszélyezteti.

Pages: 1 2